kabuki címkéhez tartozó bejegyzések

A színpad

2090_01

A kabuki színpad nem egyszerűen csak egy emelvény, de szerves része az előadásokat. Különleges szerkezetekkel és megoldásokkal szerelték fel, melyeket a nyugati színház is elirigyelt. Kevesen tudják, hogy az általunk ismert színpadi megoldások közül milyen sok gyökeredzik a kabuki színpad sajátosságaiban.

img_3_01-01-00
A színpad két fő részre bontható, a simote és a kamite tulajdonképpen nem más, mint a színpad jobb és bal oldala. A fő játéktér, a hombutai, a két daidzsin basirának nevezett oszlop között található tér. A daidzsin basirák az Edo-kori színpad nyeregtetejét tartották, bár tető már nincs, így támasztékokra sincs szükség, a daidzsin basirák mégis megmaradtak, mint a játéktér behatárolói.
A színpadot a josiki-makunak nevezett függöny takarja. A függöny háromszínű anyagból varrott, a három szín mindig állandó: narancssárga, sötétzöld és fekete.
A jobb oldalon található egy kis szoba, a kuromisu, nevét az ablakát takaró fekete bambuszfüggönyről kapta. Ez az énekesek és a különböző hanghatásokért felelős személyek elrejtésére szolgál. A kuromisuval szemben található másik kis helység a juka, a narrátor helye.
A színpad jobb oldaláról a nézőtéren át egy hátsó kijáratig, az agemakuig vezető hosszú, keskeny színpadrész a hanamicsi. Ez egyrészt a színészek ki és bevonulásának helye, valamint különböző helyszíneket, például utat, tengert szimbolizálhat. Mivel itt a színészek különösen közel kerülnek a nézőkhöz egyben alkalmat szolgáltat kisebb ajándékok, virágok – régebben esetleg pénz – átadására. Valószínűleg innen ered a „virágút” elnevezés. A hanamicsi végén található agemakut függöny zárja le, mely acélrúdra fűzött fémgyűrűkön függ. Mikor egy szereplő a hanamichire lép, ezek a gyűrűk adják a jellegzetes csilingelő hangot.
A hanamicsi és a hombutai alatt található a naraku. Ez a színpad alatti rész, ahol többnyire a színpad mozgó elemeiért felelős szerkezetek találhatók. Az elnevezést – mely annyit tesz: pokol – az itt uralkodó sötétség, és nyomasztó légkör miatt kapta. Korábban az ezeket mozgató emberek, ma pedig az őket felváltó gépek helye.

Mechanizmusok:

A színpadhoz tartozó szerkezetek legtöbbször a drámai hatás fokozására és a jelenetek átvezetésére szolgálnak. Régen ezeket emberi erő hajtotta, a narakuban dolgozó segédek voltak felelősek érte, mára a legtöbbjük gépesített.
Az egész hombutait magába foglaló egyik legfontosabb szerkezet a mavaributai, vagy, ahogy mi ismerjük, a forgószínpad. A japánok 1758-ban kezdték használni, mára a nyugati színháznak is fontos eleme. A színpad padlójából kivágott kör alakú rész elforgatható, egy-egy ilyen körre akár 3-4 díszletet is fel lehet építeni, ez nagyban megkönnyíti a jelenet- és helyszínváltásokat.
A színpad különböző részein találkozhatunk úgynevezett szerikkel. Ezek csapóajtók, vagy süllyesztők, melyeken szereplők, de akár díszletrészek, sőt egész új helyszínek is érkezhetnek a színpadra. Funkciójának megfelelően több méretű szeri létezik. Az ozeri a nagy szeri, mellyel díszleteket mozgatnak, míg a szereplők felbukkanásáért a kozeri, felelős. Állítólag az első ozerit már 1753-ban használták. A hanamicsin színpadhoz csatlakozó részén található szerit szupponnak nevezik. Ez felelős a természetfeletti lények felbukkanásáért.

Források:
Ernst, E. The Kabuki Theatre. Honolulu:University of Hawaii Press, 1974.
Cavaye, R. Kabuki a Pocket Guide. North Clarendon: Tuttle Publishing, 1993.
Scott, A. C. The Kabuki Theatre of Japan. Mineola:Courier Dover Publications, 1955.
Invitation to Kabuki, megtekintve: 2014. 04. 08. http://www2.ntj.jac.go.jp/unesco/kabuki/en/index.html
Jikabuki, megtekintve: 2014. 04. 08. http://www.jikabuki.com/index.html

Reklámok

Színészek

Kabuki színésznek lenni öröklődő foglalkozás. Az apák kitanítják fiaikat, ők pedig az ő fiaikat. Nagyon gyakori az örökbefogadás, az adoptált fiú, pedig szintén felveheti a család nevét, így évszázadokra visszanyúló nemzetségek jönnek létre. A színészeket már kisgyermek korukban tanítani kezdik, hogy tökéletesen elsajátíthassák a tánc és a különböző karaktermozgások művészetét.  Aki kabukival foglalkozik, annak azonnal feltűnhet, hogy a színészek neve legtöbbször számmal szerepel.  A mesterség generációról-generációra száll, csak úgy, mint a név.

Egy színész élete során általában három, de akár négy-öt néven is játszhat. Egy nevet egyszerre egy színész visel, így például egy testvérpár nem használhatja egyszerre az apa nevét, egyikük a nemzetség egy más tagjának nevét veszi fel.  Egy színész pályája kezdetén többnyire a hozzá legközelebb álló őse nevét kapja, esetleg új névvel indul, majd ahogy felível a karrierje nevet változtathat, a nagyobb dicsőség ősibb névvel jár. Az új név egyúttal új fejezetet nyit a színész karrierjében.

Új név felvétele egy súmeinek (襲名) nevezett ceremónia keretei közt zajlik, amely többnyire egy előadáshoz kötött.  A név nem csak a nemzetséghez való tartozást jelöli, hanem komoly jelentést hordoz magában. Vannak szerepek, szerepkörök, előadások, amik egy-egy névhez kötődnek.

img_1358489831_4
VI. Nakamura Kankuro súmei plakátja

A név átvétele bonyolult folyamat, és néha a családfák is szinte követhetetlenek.  Ahogy a családfa egyre jobban szerteágazik és egyre szövevényesebb lesz a gyermekszületéseknek, házasságoknak és örökbefogadásoknak köszönhetően, úgy válik egyre nehezebben követhetővé a névadás. A leghosszabb névsor legutóbbi tagja, 2012 december 5-én hunyt el: Nakamura Kanzaburó, a 18. ezen a néven.

Nem célom kibogozni a kabuki színészek meglehetősen gubancos családfáit és nevük eredetét, de a kissé kusza leírás után, jöjjön most egy ábra, melyen talán jobban követhető a folyamat. V. Tamasaburó Bandó nevének visszakövetése.

Image

A kabuki színészek voltak az első igazi sztárok a japán színház történetében. Ennek egyik bizonyítéka a hanamicsi (花道), mely a nézőtéren át vezet a színpadra. A darabokban betöltött szerepe mellett a hanamicsi azt a célt is szolgálta, hogy a nézők ajándékokat, többnyire virágot, esetleg pénzt nyújthassanak kedvenceiknek. Innen ered a hanamicsi, azaz virágút elnevezés. A kabuki szorosan összefonódott az ukijo életvitellel, a színészek gyakori témái voltak az ukijo-e képeknek. A nézők szemében a főattrakciók maguk a színészek. Jellemző, hogy nem is az előadás csalogatja a színházba az érdeklődőket, hanem maguk az előadók.

A színészek maguk gondoskodnak előkészületeikről, maguknak készítik el sminkjüket, sőt, a múltban kosztümjeiket is saját kezükkel varrták. Gyakran megesett, hogy családjuk címerét festették a játék közben viselt jelmezekre, de arra is találunk példát, hogy saját nevüket csempészik egy-egy előadás szövegébe. A Benten a Tolvaj című darab egyik jelenetében például a főszereplő saját magát említi meg kedvenc színészeként.

Leghosszabb generációk:

Nakamura Kanzaburó (中村 勘三郎), 18 generáció
Icsimura Uzaemon (市村羽左衛門), 17 generáció
Kataoka Nizaemon (片岡仁左衛門), 15 generáció
Morita Kanja (守田勘弥), 14 generáció
Icsikava Dandzsúró (市川 團十郎), 12 generáció

Források:

Ernst, E. The Kabuki Theatre. Honolulu: University of Hawaii Press, 1974.
Kabuki, megtekintve: 2014. 03. 12. http://www.kabuki21.com/

Onnagata

onnagata1Ha kabukiról beszélünk, véleményem szerint mindenképp érdemes néhány szót szánni az onnagata bemutatására. Onnagatának (女方) vagy ojamának(女形) nevezik azon férfiakat, akik a női szerepeket játsszák.

Korábban említettem, hogy a kabuki társulatok eredetileg női színészekből álltak. Ezek az úgynevezett színészek többnyire kurtizánok közül kerültek ki. Nem csoda hát, hogy a női kabuki hamar züllésnek indult, ez pedig oda vezetett, hogy hatósági rendelettel tiltották be a nők megjelenését színpadon (e rendelet érvényben is maradt egészen a Meidzsi-korig). Ekkorra azonban a kabuki olyan mértékű népszerűségre tett szert, hogy nem szűnhetett meg létezni. Kialakulásától számítva fél évszázad sem telt el, mikor a színpadon a nőket felváltották a férfi színészek.

Ez nem volt újdonság, hiszen a japán színházra korábban is jellemző volt, hogy minden szerepet férfiak játszottak (lásd: nó). Azonban a kabuki onnagata viharos úton indult el. A nőket először követő kamasz fiúk – akik kétségtelenül alkalmasabbak voltak női szerepek megformálására – rövid úton ugyanarra a sorsra jutottak, mint elődeik. Az ifjú színészek nem ritkán mellékfoglalkozásként szexuális szolgáltatásokat is nyújtottak. A kabuki első évtizedei összefonódtak a prostitúcióval és homoszexualitással. Több konfliktus és közbenjárás után érte el mai formáját, melyben az onnagata egy valódi szexualitástól mentes, mégis finom erotikával fűszerezett, érzéki művészetté vált.

A Meidzsi-korban a nőket a színpadtól eltiltó rendeletet eltörölték, így lehetőség nyílt rá, hogy a női szerepeket valóban nők játsszák el. Különböző eszközökkel, módszeresen próbálták meg eltünetni az onnagatát a kabuki színpadáról. A próbálkozás azonban rövid úton kudarcba fulladt. A kabuki elválaszthatatlanul összefonódott az onnagatával. Olyan szerves részévé vált, hogy nélküle már nem tudott ugyanaz lenni. Egy férfi olyan szemszögből képes bemutatni egy nőt, amire egy nő képtelen lenne. Meglát dolgokat, amik egy nő számára nem feltűnőek. Szugimura Haruko (1909-1997) színésznő szerint egy nőt játszó nő sokkal unalmasabb, fakóbb, mintha egy férfi játssza a női szerepet. A kabuki társulatok tagjai a mai napig kizárólag férfi színészek.

onnagata2

Onnagatának lenni nem csupán annyit jelent, hogy a színész női ruhába bújik. Nem egyszerű nő-imitátorok.  Rengeteg munka és tehetség kell hozzá. Természetesen nagy szerepet játszik a megjelenítésben a kosztüm és a smink, de ez közel sem elég egy igazi onnagatának. Az onnagaták többnyire kifejezetten erre a játékstílusra specializálódtak, és életük végéig tökéletesítik játékukat. Ritkán előfordulnak színészek, akik mind onnagata, mind tacsijaku szerepekben feltűnnek, de ez kevéssé jellemző. Az onnagata színész mozdulatai, gesztusai, mimikája mind nőiességet árasztanak. A cél egy ideális nő-kép árnyalt megformálása.

onnagata3V. Bandó Tamaszaburó, Japán egyik leghíresebb onnagatája így fogalmazott: „Egy férfi szemével és érzéseivel játszom egy nőt; mintha egy férfi festene portrét egy nőről. Egy idealizált nőképet próbálok megformálni, mint mikor egy író leírja egy nő érzelmeit egy férfi szempontjából. Nem bemutatok egy nőt, hanem a nő lényegét ábrázolom. Sok tudást felhalmoztam a nőkről. Figyeltem őket: így reagálnak, így érintik meg a hajuk, mikor gondolkodnak. Összegyűjtöttem ezeket a dolgokat és átformáltam.”

Híres onnagaták:

I. Josizava Ajame (初代 吉沢 菖蒲) (1673-1729)
A Josizava nemzetség megalapítója. Kiotóban született, férfi prostituáltként kezdte pályafutását. Egy pártfogója segítette, hogy bekerüljön a színház világába. Korának legünnepeltebb onnagatájává vált. Több művésznevet is használt (Josizava Kikunodzsó, Josizava Gonsicsi – ez utóbbit tacsijakuként). 1728-ban játszott utoljára.

onnagata5 onnagata4

VI. Nakamura Utaemon (六代目中村歌右衛門) (1917-2001)
A XX. század második felének legjobb onnagatájaként tartják számon.  Karrierje során több mint 500 szerepet játszott. V. Nakamura Utaemon vérszerinti fia. 1922-ben debütált. 1951-ben vette fel apja után az Utaemon nevet. 1968-ban a japán kormány Ningen Kokuhóvá – (人間国宝) Élő Nemzeti Kinccsé – nevezte ki. 1996-ban játszott utoljára.

onnagata8 onnagata7 onnagata6

V. Bandó Tamaszaburó (五代目 坂東 玉三郎)
1950-ben látta meg a napvilágot. Nem színész családba született, XIV. Morita Kanja fogadta fiává.  1957-ben debütált. 1964-ben vette fel a Tamaszaburó nevet. Jelenleg Japán legnépszerűbb onnagatája. 2012-ben Ningen Kokuhó címet kapott. Apja után felvehetné a XV. Morita Kanja nevet, de ő többször azt nyilatkozta, erre nem fog sor kerülni.

onnagata11 onnagata10 onnagata9

Szaotome Taicsi (早乙女太一)
Nem kabuki színész, de onnagataként mindenképp említésre méltó. 1991-ben született, apja a gekidan sudzsaku taisú engeki társulat vezetője. (A taisú engeki a kabukihoz hasonló, abban gyökeredző, de annál kötetlenebb, populáris, modern műfaj.) Fiatal kora ellenére óriási sikereket ért el onnagataként. Férfi szerepeket is játszik – az utóbbi időben többnyire -, különböző színpadi előadásokban, valamint filmekben is látható.

onnagata12 onnagata13 onnagata14

Források:

  • Bowers, F. Japanese Theatre. New York: Hermitage House, 1954.
  • Mezur, K. Beautiful Boys/Outlaw Bodies: Devising Kabuki Female-Likeness. hely nélkül: Palgrave Macmillan, 2005.
  • Matošec, M. “Female Voices in Male Bodies”: Castrati, Onnagata, and the Performance of Gender through Ambiguous Bodies and Vocal Acts. Utrecht University, 2008 (szakdolgozat)
  • Kabuki, megtekintve: 2013. 11. 20. http://www.kabuki21.com/
  • Wikipédia
  • Daniel Schmid: The Written Face (film)

Karakterek, szereplők

A kabuki szereplői több csoportba sorolhatók, és a csoportokon belül vannak állandó konkrét karakterekkel, akik több darabban is feltűnhetnek.  Ezek mindegyike olyan történelmi vagy mondabeli alak, aki a japánok számára jól ismert. Épp ezért a játékokban kisebb jelentőséget kap a történetmesélés, a hangsúly a látványon, a karakterek megformálásán van.

A szereplők első nagy csoportja a tacsijaku (立役), más néven tatejaku karakterek, azaz a jófiúk. Tulajdonságaik alapján e hősöknek több típusa létezik. A leggyakoribb az aragoto (荒事), a harcias, bátor, nyughatatlan férfiú. Ezzel mintegy szemben áll a vagoto (和事), a romantikus hős, aki kedves és gyengéd. Ezek mellett megjelenhet még a dzsicugoto (実事), a bölcs, a dokegata (道化方) a komikus szerep és a vakashúgata (若衆方), a fiatal fiú karakter.

tachiyaku1 tachiyaku2 tachiyaku3

A második nagy kategória a katakijaku (敵役), vagyis a gonosz. A tacsijakuhoz hasonlóan itt is több alkategória létezik. Legtöbbször előforduló a kugeaku (公家悪), a gonosz nemes figurája, valamint az iroaku (色悪), a megnyerő, jóképű gonosz. Létezik még a hatalomra törő kunikazushi (国崩し) és a kegyetlen összeesküvő dzsicuaku (実悪) kategóriája.

katakiyaku1 katakiyaku2 katakiyaku3

Az utolsó csoport az onnagata (女形/女方), a női szerepek. Bár a japán egy férfiközpontú társadalom, a mondákban, és így a kabukiban is meglehetősen nagy szerepet játszanak a női karakterek, nem ritkán ők darabok főszereplői. A női szerepek típusai a katahazusi (片外し), az udvarhölgyek, az akahime (赤姫), a hercegnők, a szeva nyóbók (世話女房), a gondoskodó feleségek, a fukeojama (老女方), az öregasszonyok, végül, de nem utolsó sorban pedig az akuba (悪婆), a gonosz nők.

onnagata1 onnagata2 onnagata3

Természetesen akadnak kivételek, akik egyik csoportba sem illenek, de a legtöbb kabukiban megjelenő szereplő jól elhelyezhető a fentebbi kategóriákban.

Ezen karaktereknek meghatározott külső jegyei vannak, melyek nemre, korra, foglalkozásra, társadalmi státuszra jellemzőek, így megkönnyítik felismerésüket. A kosztümök nem első sorban történelmi hűségre, és a valósággal való legjobb egyezésre törekszenek, a cél egyszerűen a karakter minél egyszerűbb felismerhetősége.

Ilyen meghatározó karakterjegy az öltözet, annak mintái, a paróka, a kiegészítők, valamint a kumadori (隈取), mely a férfi karkterek különleges arcfestése. A kumadori festés eredetileg az arcvonások, ráncokat, erek kiemelésére szolgált, mára a vonások állandósultak.  A festés elsősorban nem ecsettel készül, hanem a színészek az ujjukkal készítik, a használt színeket a szerep határozza meg. A vörös az aragoto karakterek színe. Bátorságot, erőt sugároz. A kék a gonoszok színe. Barnát a természetfeletti lények, szellemek, démonok arcához használnak.

kumadori1 kumadori2

A hagyományos értelemben vett külsőségek mellett még egy jellemző vonás a mie (見得). A mie nem más, mint egy póz, egy feszült pillanatban kimerevített mozdulat. A színészek ebbe a pózba sűrítik az egész karakter lényegét.

mie2 mie3

mie1 mie4

Vegyünk néhány konkrét példát:

Umeómaru(梅王丸): Aragoto karakter, az igazság bajnoka, ellenfele Fudzsivara Sihei. Könnyen felimerhető jellegzetes öltözetéről, a lila rácsos kimonóról és a szilvavirág mintás alsóruháról (梅ume = szilva)

umeoumaru

Fudzsija Izaemon (藤屋伊左衛門): Tipikus vagoto karakter, Jugiri kurtizán iránti szerelme miatt gazdag családja kitagadta, így szegénységre ítéltetett. A vagoto karakterek mind gyönyörű férfiak, a sminkjük tiszta fehér.

 izaemon izaemon2

Szoga no Iruka (蘇我入鹿): Kugeaku, aki a trón elfoglalását tűzte ki céljául. Az aranykorona és a ruhára hímzett sárkány címer jelképezi, hogy Iruka a császári trónt bitorolja.

iruka1 iruka2

Kamijui Sinza (髪結新三): Iroaku, egy vidám borbély, aki a vidéket járja, és emberrablásokat hajt végre. Kellékei az edo-kori fodrászok által használt eszközök, melyeket a színészek valóban megtanulnak használni.

shinza

Jaegakihime (八重垣姫): Akahime karakter (nevét a vörös furiszodéról (振袖) kapta), Nagao Kensin (Ueszugi Kensin) szengoku-kori daimjó lánya. A látványos fejdísszel ékesített frizura az akahime karakterek jellegzetes parókája.

yaegaki
Kirare Otomi (切られお富): A sebhelyes arcú nő. Tragikus sorsú akuba, banditák szeretője, aki ölni is képes. A hátul összefogott hajviselet a karakter férfiasságára, harciasságára utal.

 otomi1 otomi2

Források:

  • Brian, P. Japan’s modern theatre: a century of change and continuity. New York: Routledge, 2002.
  • Ernst, E. The Kabuki Theatre. Honolulu: University of Hawaii Press, 1974.
  • Cavaye, R. Kabuki a Pocket Guide. North Clarendon: Tuttle Publishing, 1993.
  • Invitation to Kabuki, megtekintve: 2013. 11. 08. http://www2.ntj.jac.go.jp/unesco/kabuki/en/index.html
  • Kabuki, megtekintve: 2013. 11. 08. http://www.kabuki21.com/

Egy kis bevezetés

ImageA kabuki a japán színházművészet egyik ága. Több évszázados történelemre tekint vissza, eredetét Izumo no Okuni táncos papnőnek tulajdonítják. Célom azonban nem a történetének vagy fejlődésének bemutatása.

Táncot, zenét, prózát, akrobatikus elemeket felvonultató műfaj. Tulajdonképpen a japán színpadi műfajok minden jellegzetességét egyesíti magában. Kissé elfogultan akár azt is mondhatnám, a japán színház csúcspontja, kiteljesedése a kabuki.

Kezdetben a kabuki társulat kizárólag női előadókból állt, az első évtizedekben ez azonban gyökeresen megváltozott. Ma a kabuki sajátossága, hogy a színpadon férfi és női szerepekben is csak férfiak láthatók. A nő szerep az onnagata, melyre a későbbiekben részletesen kitérek.

Többnyire ugyanazokat a témákat dolgozza fel, mint a nó játékok, a karakterek nagyon kötöttek, a játék fegyelmezett. Szigorúan szabályozott, mégis nagyon szabad. A kabuki színészek voltak az elsők, akik a hagyományos értelemben sztárok lehettek.

Bár több évszázados műfaj, mégis máig népszerű önmagában, és hatásai is megfigyelhetők a modern kultúrában.

Ezen blogban a kabukihoz kötődő érdekességeket, különlegességeket tervezem összegyűjteni.